Kártevőirtás szerződésre van szüksége?

Már 24 órán belül a kezében lehet!

Az egészségügyi kártevők elleni védekezést a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36.§-a írja elő. A kötelező kártevőirtás meghatározott tevékenységek végzőinek írja elő a kötelező rágcsáló- és rovarirtást, eltérő módokon. Részleteket a rendelet alján, a 4. mellékletben tekintheti meg.

Legyen szó HACCP rendszerhez szükséges kártevőirtásról, vagy vállalkozás alapításához olykor nélkülözhetetlen rovar- és rágcsálóirtás szerződésről, készséggel állunk ügyfeleink rendelkezésére.

Mi kötelező?

Legyek:

A házi legyek ellen védekezni kell:

a) az otthonukban ápolt, legyek közvetítésével is terjedő enterális fertőző betegek és nyilvántartott kórokozó-hordozók környezetében,
b) az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi intézményekben,
c) a mezőgazdasági egységek épületeiben,
d)a települési szilárd és folyékony hulladékot gyűjtő, ártalmatlanító telepeken, lépcsőházak szemétledobóiban,
e) a nyilvános és közhasználatú WC-kben,
f)a szálláshelyeken,
g) az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására és forgalmazására szolgáló helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban stb.),
h) a piacokon és vásárcsarnokokban,
i) a vendéglátó-ipari és közétkeztetési egységekben.

A g)–i) pontokban felsorolt helyeken a házi legyek elleni védekezést rendszeresen, tervezett program szerint kell végezni, amelynek tartalmaznia kell a megelőzési, az ellenőrzési és az ellenőrzés során rovarfertőzöttnek talált helyeken szükséges irtási feladatokat, továbbá az előre tervezett munkavégzési időpontokat. A g)–i) pontokban felsorolt helyekre vonatkozóan a programot a külön jogszabály szerinti megfelelő szakképesítéssel rendelkező személynek kell elkészítenie és működtetnie.

Csótányok:

A csótányok megtelepedésének és elszaporodásának megelőzéséről

a) az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi és oktatási intézményekben,
b)a szálláshelyeken,
c) az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására és forgalmazására szolgáló helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban stb.),
d) a piacokon és a vásárcsarnokokban,
e) a vendéglátó-ipari és közétkeztetési egységekben gondoskodni kell.

Ennek érdekében az a) és b) pontban feltüntetett helyeken évente két alkalommal irtószeres kezelést kell végezni. A c)–e) pontban felsorolt helyeken programban határozhatók meg a megelőzési, az ellenőrzési és az ellenőrzés során rovarfertőzöttnek talált helyeken szükséges irtási feladatok, továbbá az előre tervezett munkavégzési időpontok. Program hiányában évenként legalább kétszer a fertőzöttségtől függetlenül irtószeres kezelést kell végezni. ^* 

A c)–e) pontban felsorolt helyekre vonatkozóan a programot a külön jogszabály szerinti megfelelő szakképesítéssel rendelkező személynek kell elkészítenie és működtetnie.

Ágyi poloska:

Az ágyi poloska megtelepedésének és elszaporodásának megelőzése érdekében évente legalább két alkalommal irtószeres kezelést kell végezni:

a) a szállodákban,
b) az üdülőkben,
c) a diákotthonokban,
d) a munkás- és tömegszállásokon,
e)minden más olyan létesítményben, amely alvási/pihenési lehetőséget biztosít használói számára és használói gyakorta cserélődnek, például egészségügyi szolgáltatók fekvőbeteg ellátó részlegein.

Használt textíliát (ruhaneműt, ágyneműt, takarót, matracot), bútort, képet stb. csak rovarmentes állapotban szabad eladni vagy forgalomba hozni.

Használt holmik vételével és eladásával foglalkozó jogi és természetes személyek az általuk forgalomba hozott tárgyak, illetőleg a tárgyakat szállító járművek rovarmentesítéséről gondoskodni kötelesek.

Épületbontásból származó faanyagot (ajtó- és ablaktokot, fal- és padlóburkoló anyagot stb.) csak hat hónapig tartó, üres, használaton kívül álló helyiségben történő tárolás, illetőleg hatásos rovarmentesítés után szabad forgalomba hozni.

Rágcsálók:

A rágcsálók megtelepedésének és elszaporodásának megelőzéséről

a)az egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális és oktatási intézményekben,
b) a települési szilárd hulladékot, illetve települési folyékony hulladékot ártalmatlanító telepeken és a csatornahálózatban,
c)mezőgazdasági egységek épületeiben, az állattenyésztő és állattartó telepeken, lakott területen fenntartott istállókban, állatkertekben,
d) a szerves ipari nyersanyagokat (bőr, csont stb.) feldolgozó vállalatok üzemi területén,
e) romépületben, nagyobb épületbontások és építkezések területén,
f) a folyó- és állóvizek, nyitott szennyvízlevezető árkok lakott területen fekvő patkányjárta partszegélyein,
g)a folyami és tóparti kikötőkben, személy- és teherpályaudvarokon, autópálya pihenőkben, repülőtereken,
h) az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására szolgáló helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban stb.),
i) a vendéglátó-ipari és közétkeztetési egységekben,
j) a piacokon és a vásárcsarnokokban gondoskodni kell.

Ennek érdekében az a)–g) pontban feltüntetett helyeken évente legalább két alkalommal rágcsálóirtást kell végezni.

A h)–j) pontban felsorolt helyeken programban határozhatók meg a megelőzési, az ellenőrzési és az ellenőrzés során fertőzöttnek talált helyeken szükséges irtási feladatok, továbbá az előre tervezett munkavégzési időpontok. Program hiányában évenként legalább kétszer a fertőzöttségtől függetlenül irtószeres kezelést kell végezni.

A h)–j) pontban felsorolt helyekre vonatkozóan a programot a külön jogszabály szerinti megfelelő szakképesítéssel rendelkező személynek kell elkészítenie és működtetnie.

Folyamatos gócirtást kell elrendelni minden olyan helyen (esetben), ahol (amikor) a rágcsálók nagymérvű elszaporodása következtében a környezetet is veszélyeztető rágcsálógóc keletkezett.

Az illetékes járási hivatal előírása szerint gondoskodni kell a rágcsálók ártalmának megelőzéséről (életkörülményeik megnehezítéséről, búvó- és fészkelőhelyeik megszüntetéséről, közlekedési útjaik elzárásáról, táplálékuk megvonásáról stb.).

Részletek és további kártevők: 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet